Hol is kezdjem? Talán ott, hogy megérkezett a család legifjabbik tagja közénk. Isten hozott Kolbi! :) Ennek örömére - és ahogyan a szokásjog diktálja (márpedig az, mint korábbi jogi tanulmányainkból tudjuk az a jog, mely nem írott törvényen, hanem a népnek állandó alkalmazással nyilvánított jogi meggyőződésében gyökerezik) - inni kellett, hogy legyen mitől nagyra nőnie ennek a csöppségnek. Hívják ezt népi nyelven tejfakasztónak. De hogy ne szenvedjen hiányt táplálékban a kis legény, háromszor is tejfakasztottunk. Először rögtön Kolbász születése napján. És eme nemes eseményen történt, hogy szörnyszülötteim utolsó tagja, OCTOPinkUS (akit valójában KVINTOPinkUS-nak kellene neveznem, hiszen öt karja van, de úgy hol marad a szóvicc?), végre szerető gazdára talált. A büszke tulajdonos kilétét sajnos nem fedhetem fel. De nyugodjatok mög! Jó kezekben van!
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing elit. Aliquam, aut corporis dicta distinctio ducimus enim et exercitationem ipsum nam nostrum officia officiis omnis perspiciatis quam quod, repellat tenetur vero voluptates.